A késedelmi kamat szabályainak változása

Szerző: Dr. Gárdos István - Dr. Tömösvári Andrea

letöltés

Napi Gazdaság, 2004/június

A késedelmi kamat mértéke, ha ügyleti kamat nem volt kikötve, akkor a Magyar Nemzeti Bank által irányadó kamatként megállapított és a Magyar Közlönyben időről időre közzétett ún. jegybanki alapkamat (jelenlegi mértéke: 12 százalék), gazdálkodó szervezetek esetében viszont a jegybanki alapkamat 7 százalékkal növelt mértékével egyenlő. Ha az adós a késedelmet megelőző időre is köteles a tartozás után kamatot fizetni, akkor a késedelmi kamat ennek az ügyleti kamatnak és a jegybanki alapkamat egyharmadának az együttes összege, de összesen minimum a jegybanki alapkamat, illetve gazdálkodó szervezetek jogviszonyaiban minimum a jegybanki alapkamat 7 százalékkal növelt mértéke.

A módosítást megelőzően a késedelmi kamat a teljesítési határidő lejártától, azaz a késedelembe esés időpontjától járt. Az új szabály szerint a gazdálkodó szervezetek esetében csak harminc nap elteltével kezdődik a késedelmi kamatfizetési kötelezettség. Ezt a harminc napos határidőt a jogosult fizetési felszólításának (számlájának) kézhezvétele, illetve a jogosult teljesítése közül a későbbinek az időpontjától kell számítani. A kamatfizetés kezdő időpontjának elválasztása a késedelembe esés időpontjától azt eredményezi, hogy a gazdálkodó szervezetek körében a késedelem első 30 napja után nem jár késedelmi kamat.

A késedelmi kamatra is irányadó az az alapvető szabály, hogy a felek a szerződésük feltételeit maguk határozzák meg. A kamatfizetési kötelezettségre, a kamatfizetés kezdő időpontjára és kamat mértékére vonatkozó, az előzőekben ismertetett szabályokat tehát elvileg csak a felek rendelkezése hiányában kell alkalmazni. Ettől a korábbi jogunk annyiban tért el, hogy feljogosította a bíróságot arra, hogy -természetesen erre vonatkozó kereseti kérelem alapján - a túlzott mértékben megállapított késedelmi kamatot mérsékelje. A késedelmi kamatra vonatkozó szerződési feltételek tartalmi kontrollja most kiegészült azzal, hogy a bíróság a gazdálkodó szervezetek körében megváltoztathatja a késedelmi kamat mértékére és esedékességére vonatkozó szerződéses rendelkezést, ha az - a hitelező hátrányára -indokolatlanul eltér a jogszabályi előírástól.

Az új szabályozás megkísérelte az uniós előírást beilleszteni a Ptk-nak a fizetési késedelemre és kamatfizetési kötelezettségre vonatkozó szabályaiba. Megítélésünk szerint ez nem teljes mértékben sikerült, a módosítás eredményeként keletkezett törvény nem minden részletében tartalmaz egyértelmű szabályozást, ezért annak értelmezéséhez hasznos az irányelv és a törvény indokolásának a tanulmányozása.

Budapest, 2004. június

1 2
Következő oldal
Utolsó oldal

Napi Gazdaság cikkek

Napi Gazdaság cikkek