Várható változások a csődjogi szabályokban II.

Szerző: Dr. Gárdos István - Dr. Zrónik Edina

letöltés

Napi Gazdaság, 2005/november

Várható változások a csődjogi szabályokban II.

A Gárdos, Füredi, Mosonyi, Tomori Ügyvédi Iroda munkatársai cikksorozatuk e részében az új csődtörvény koncepciója alapján a hitelezői követelések besorolására vonatkozó várható szabályokat mutatják be.

A Koncepció a dologi hitelbiztosítékkal nem rendelkező hitelezők három csoportját különbözteti meg: tömeghitelezők, csődhitelezők és alárendelt csődhitelezők. Tömegkövetelésnek alapvetően a csődeljárás megindulása után keletkezett követelések minősülnek, valamint a jogalkotó által privilegizált egyéb követelések, mint például a Bérgarancia Alapból ki nem fizetett munkabér követelések, a Bérgarancia Alap követelése a csődnyitás után az Alapból kifizetett munkabér­követelések visszafizetésére, továbbá a tevékenység megkezdésekor nyújtott, illetve más környezetvédelmi biztosítékból nem fedezhető környezetvédelmi költségek. Csődhitelezők azok a hitelezők, akiknek a követelése a csődeljárás megindulása előtt keletkezett és nem minősülnek a jogalkotó által privilegizált követeléssel rendelkező hitelezőknek, illetve nem állnak az adóssal összefonódásban sem. Alárendelt csődhitelezők az adóssal összefonódásban álló hitelezők, függetlenül attól, hogy biztosított, vagy nem biztosított követeléssel rendelkeznek. Jelentős változás a szabályozásban, hogy a Koncepció egyrészt megteremti annak a lehetőségét, hogy az egy társaság-csoporthoz tartozó (egymással összefonódásban álló) fizetésképtelen adósokkal szembeni csődeljárásokat egy bírói fórum elé lehessen vinni.

A Koncepció egyértelműen rendezi a dologi hitelbiztosítékkal rendelkező hitelezők helyzetét is. A jelenlegi szabályok szerint a zálogjogosultak külön kielégítési joga a zálogtárgy vételárának 50%-ára korlátozott, és erre is csak akkor van lehetőség, ha a zálogjoga a felszámolási eljárás megindításának időpontja előtt legalább egy évvel keletkezett. Ezzel szemben az új szabályozás azáltal, hogy mindkét említett feltételt megszünteti, valódi külön kielégítési jogot intézményesít. Ez azt jelenti, hogy a zálogtárgy értékesítéséből befolyt vételárat (a zálogtárgy biztosításával és értékesítésével kapcsolatos költségek levonása után) minden más követelést megelőzően a zálogjoggal biztosított követelés kielégítésére kell fordítani, függetlenül attól, hogy a zálogjog a felszámolási eljárás előtt mennyi idővel keletkezett.

A külön kielégítési jog rendezésével párhuzamosan, ahhoz kapcsolódva a Koncepció a csődtömeggel szemben hatálytalannak minősíti a zálogjogi szabályokat megkerülő ügyleteket, ideértve a biztosítéki tulajdonátruházást és a biztosítéki engedményezést. A Koncepció ezt azzal indokolja, hogy e két jogintézmény a magyar jogban nem szabályozott, és a bírói gyakorlatban is bizonytalan megítélésű olyan konstrukciók, amelyek célja, hogy csőd esetén e hitelezők tulajdonosnak (illetve az engedményezett követelés jogosultjának) minősüljenek, és így kivonják a biztosítékul szolgáló vagyontárgyat a csődtömegből. Ugyanakkor ezen ügyletek alkalmazói egyúttal a zálogjog alapításával és érvényesítésével kapcsolatos terhek, illetve a többi hitelező védelmét szolgáló kógens szabályok alól is mentesülni kívánnak, ezért az új szabályozás e tilalmi rendelkezéssel próbálja megakadályozni a csődvagyon ilyen módon történő kiürítését. A Koncepció azt is rögzíti, hogy e szabályozás előfeltétele azonban, hogy az új törvény érvényre juttassa a zálogjog dologi jogi jellegét és megteremtse a zálogjogosultak valódi külön kielégítési jogát. E két elem együttesen minkét fél számára kedvező jogi környezetet teremt: a hitelezők a zálogjog formájában erős és jól érvényesíthető biztosítékhoz juthatnak, az adós és a többi hitelező jogos érdekeit figyelmen kívül hagyó konstrukciók pedig visszaszorulnak.

Az óvadékkal biztosított hitelezők helyzetét változatlanul a 2002/47/EK irányelv magyar jogba átültetett szabályai határozzák meg, amelyek alapján az óvadék tárgya lényegében nem minősül a csődvagyonnak részének, így az óvadékos hitelezők a csődeljárás megindításától függetlenül érvényesíthetik a Polgári Törvénykönyv szerinti jogaikat.

Sorozatunk utolsó részében a reorganizációra, a vezető tisztviselők felelősségére és a felszámolók szerepére vonatkozó változásokat mutatjuk be.

Budapest, 2005. november

Napi Gazdaság cikkek

Napi Gazdaság cikkek