Kérdőjelek a zálogjogi hitelezés körül

Napi Gazdaság, 2003/október

Kérdőjelek a zálogjogi hitelezés körül

Gyakori panasz, hogy a bankok visszaélnek zálogjogukkal. A Gárdos, Füredi, Mosonyi, Tomori Ügyvédi Iroda vezetője e kérdés hátterével foglalkozik, azzal, hogy mikor és miként jogosultak a bankok zálogjogukat érvényesíteni.

A bankok jogosultak követelésüket érvényesíteni, ha az adós elmulasztja teljesíteni fizetési kötelezettségét; egyoldalú joguk mérlegelni a helyzetet, és eldönteni, hogy e jogukkal mikor élnek. Ennek az alapvető hitelezői jognak a leszögezése mellett fel kell hívni a figyelmet arra, hogy ugyanilyen alapvető ésszerűségi és etikai szempontok megkívánják azt, hogy a bankok e jogukkal felelősen éljenek. Miként az üzleti kapcsolat kezdetekor is kötelesek megvizsgálni, hogy ügyfelük képes lesz-e eleget tenni kötelezettségeinek, és csak akkor adni hitelt, ha e vizsgálat eredménye megnyugtató, ezt a vizsgálatot meg kell ismételniük akkor is, ha fizetési nehézség merül fel. Mielőtt jogi úton érvényesítenék követelésüket, a bankoktól elvárható, hogy megvizsgálják az adósuk helyzetét, követelésének fedezettségét, a jövőbeni teljesítés esélyeit, azaz az ügyfél hitelképességét, és ennek megfelelően járjanak el.

A követelés zálogjog gyakorlása útján való érvényesítésének alapvető célja, hogy a biztosított követelés megtérüljön. A zálogjogra vonatkozó szabályok, miközben biztosítják a hitelezők számára a követeléseik hatékony érvényesítésének lehetőségét, megfelelően védik az adósok érdekeit is. Mivel a zálogtárgy az adós tulajdona, és a hitelező csupán annyiban rendelkezhet felette, amennyiben ez a követelése kielégítéséhez szükséges, a zálogtárgyat oly módon kell értékesíteni, hogy az az adott helyzetben ésszerűen lehetséges legmagasabb bevételt eredményezze. A végrehajtó illetve a hitelező köteles elszámolni a zálogtárgy tulajdonosának arról, hogy milyen módon és mekkora bevételt ért el, felel azért, hogy a zálogtárgyat ne kótyavetyélje el. E felelősségnek különös súlyt ad az a körülmény, hogy a zálogtárgy értéke sokszor jelentősen meghaladja a tartozás összegét.

Elterjedt, hogy a bankok a zálogjog mellett, éppen a zálogjog adósvédelmi rendelkezéseinek kikerülése érdekében, egyéb jogi eszközöket is alkalmaznak biztosítékul. Miközben például a zálogjogi szabályok kifejezetten tiltják, hogy a hitelező a követelése fejében megszerezze a zálogtárgy tulajdonjogát, a bírói gyakorlat megengedi azt, hogy a bankok a zálogjog mellett vételi jogot is kikössenek, és ennek alapján ők vagy az általuk erre kijelölt személyek egyoldalú nyilatkozattal megvásárolják a zálogtárgyat. Ennek során azonban nem érvényesülnek az adósvédelmi szabályok, hiszen a vételi jog alapvetően nem hitelezői biztosíték. Így például, a vételi jog gyakorlója nem köteles elszámolni az adóssal arról, hogy hogyan hasznosította a megszerzett vagyontárgyat. Ezzel nyilvánvalóan egy olyan üzleti érdek kerül az adós és a hitelező közötti kapcsolatba, amelynek semmi helye nem lehetne ott.

A magyar jogalkotás az elmúlt években sokat tett a zálogjogi szabályok korszerűsítése érdekében. A jogalkotói cél az volt, hogy a zálogjogot olyan eszközzé tegye, amely segíti a hitelezés bővülését, növeli a hitelhez való hozzájutás lehetőségét. Vannak még rendezendő kérdések, így például még várat magára az ún. vagyont terhelő zálogjog érvényesítésére vonatkozó speciális szabályok megalkotása, de a zálogjog már ma is jól használható hitelezői biztosíték. Rendezetlen viszont az a kérdés, hogy a zálogjog mellett alkalmazhatók-e és, ha igen, akkor milyen szabályok szerint biztosítékként a tulajdon átruházás és követelés-engedményezés különböző formái. Nyilvánvalóan tarthatatlan a jelenlegi helyzet, amelyben egyfelől részletes szabályok rendezik a felek jogait és kötelezettségeit a hitelezési biztosíték klasszikus formája, a zálogjog esetén, másfelől a gyakorlatban széles körben alkalmaznak hitelezési biztosítékként olyan eszközöket, amelyekkel kapcsolatban hasonló szabályozás nem létezik.

Normál körülmények között a bank és az adósa nem ellenfelek, hanem üzlettársak; a bank szolgáltatása akkor éri el valódi célját, ha segíti üzletfelének boldogulását. Ehhez mindkét fél részéről nyílt és segítőkész hozzáállás szükséges. Hosszabb távon csak az az intézmény lehet sikeres ezen a piacon, amelyik felelősen, partneri módon viselkedik az ügyfelekkel. Ez ahhoz is szükséges lenne, hogy helyreálljon a bankok és a jelzálogjogi hitelezés iránti bizalom.

Budapest, 2003. október