Az összevont alapú felügyeletre vonatkozó szabályozás a tőkepiaci törvényben

Szerző: Dr. Tomori Erika - Dr. Jarabin Csilla

letöltés

Az összevont alapú felügyeletre vonatkozó szabályozás a tőkepiaci törvényben

A tőkepiaci törvény (Tpt.) legújabb - 2003. július 1-jén hatályba lépett - változásai közül a legterjedelmesebb az összevont alapú felügyeletre vonatkozó joganyag, mely intézmény bevezetését az Európai Unió vonatkozó irányelveivel való összhang megteremtése indokolta. Az összevont alapú felügyeletre irányadó leglényegesebb változásokat - a teljesség igénye nélkül - az alábbiakban foglalják össze a Gárdos, Füredi, Mosonyi, Tomori Ügyvédi Iroda szakértői.

Szemben a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvénnyel (Hpt.) az összevont alapú felügyelet a Tpt.-ben minden előzményt nélkülöz. Bevezetését az Európai Unió vonatkozó irányelveivel való összhang megteremtése indokolta. Lényege, hogy a Felügyelet elsősorban az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozással szemben léphet fel -, bár ez nem jelenti azt, hogy bizonyos előírások betartását ne kérhetné számon a csoport más tagján akár közvetlenül is, - illetve, hogy az összevont alapú felügyeleti szabályozás eredményeként a csoport összevont alapon is köteles bizonyos követelményeknek (például nagykockázat-vállalási limiteknek és fizetőképességi mutatóknak) megfelelni.

Az alábbiakban az összevont alapú felügyelet intézményével kapcsolatban - terjedelmi korlátok miatt - csak a legfontosabb rendelkezésekre térünk ki.

A Tpt. hatályos szabályai szerint összevont alapú felügyelet alá tartozik az a befektetési vállalkozás, amelynek

  1. legalább egy hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, vagy befektetési vállalkozás leányvállalata van, vagy ilyen típusú intézményben részesedési viszonnyal rendelkezik, vagy
  2. anyavállalata pénzügyi holdingtársaság.

Az összevont alapú felügyelet kiterjed az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozásra, és

  1. a fenti 1) pont szerinti hitelintézetére, pénzügyi vállalkozására, befektetési vállalkozására és járulékos vállalkozására, amelyben ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik,
  2. a fenti 2) pont szerinti pénzügyi holdingtársaságra, valamint annak olyan hitelintézetére, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik,
  3. a fenti 2) pont szerinti pénzügyi holdingtársaságra és annak olyan pénzügyi vállalkozására, befektetési vállalkozására és járulékos vállalkozására, amelyben ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik.

A Felügyelet az általa vizsgált dokumentumok, illetve helyszíni ellenőrzés alapján is megállapíthatja a szoros kapcsolat fennállását, és összevont alapú felügyelet alá tartozónak minősíthet valamely magyarországi bejegyzésű befektetési vállalkozást, illetőleg meghatározhatja, hogy valamely vállalkozásra az összevont alapú felügyelet kiterjed. A Felügyelet ugyanakkor bizonyos helyzetekben mentesítheti is a fenti személyeket az összevont alapú felügyeleti körbe vonás alól, például, ha az érintett személy székhelye olyan külföldi országban van, amelynek jogrendszere nem teszi lehetővé a szükséges adatok, információk átadását, vagy az összevont alapú felügyeleti körbe történő bevonás félrevezető eredményre vezetne (különösen, ha az ellenőrző befolyásának vagy részesedési viszonyának időtartama előre láthatóan nem haladja meg az egy évet).

A Felügyelet az összevont alapú felügyelet alá tartozó személyeket az így összevont pénzügyi helyzeten alapulva felügyeli. Nem feladata tehát ezen társaságok prudens működésének egyedi alapú vizsgálata, elemzése, értékelése.

Az összevont alapú felügyeletről szóló rendelkezések között részletes szabályokat találunk az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás prudens működésére, kockázat­vállalására és a tőkemegfelelési előírásokra vonatkozóan. Az összevont alapú felügyelet alá tartozó társaságok speciális adat- és információ szolgáltatási kötelezettségét is szabályozza a Tpt. A Felügyelet az összevont alapú felügyelettel kapcsolatban felmerülő feladatai ellátása érdekében más személyektől is kérhet adatot, így az összevont alapú felügyelet alá

  1. tartozó befektetési vállalkozással szoros kapcsolatban álló személytől,
  2. tartozó befektetési vállalkozás anyavállalatával vagy a befektetési vállalkozásban részesedési viszonnyal rendelkező személlyel más szoros kapcsolatban álló személytől, és
  3. történő bevonás alól mentesített hitelintézettől, pénzügyi vállalkozástól, befektetési vállalkozástól vagy járulékos vállalkozástól.

Az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás és a pénzügyi holdingtársaság haladéktalanul köteles továbbá bejelenteni a szoros kapcsolat létrejöttét, módosulását, illetőleg megszűnését.

A Felügyelet jogosult folyamatosan ellenőrizni - helyszínen kívül, illetőleg helyszínen is - a Tpt.-ben foglalt fenti rendelkezések betartását, az összevont alapú felügyelettel kapcsolatban felmerülő feladatok ellátása érdekében átadott jelentések, adatok, információk hitelességét.

Budapest, 2003. szeptember

Napi Gazdaság cikkek

Napi Gazdaság cikkek