Az aljelzálogjog kérdőjelei

Szerző: Dr. Gárdos István - Dr. Farkas Gábor

letöltés

Az aljelzálogjog kérdőjelei

A 2001. szeptember 1-től hatályos szabályok szerint a zálogjognak négy fő típusa van: a jelzálogjog, a kézizálogjog, a vagyont terhelő zálogjog és a követelésen fennálló zálogjog. Az aljelzálogjog tehát nem önálló zálogtípus, és, szemben azzal, amire az elnevezése alapján gondolhatnánk, nem is olyan (jel)zálogjog, amelynek tárgya maga is jelzálogjog. Az új ingatlan-nyilvántartási törvény („Itv.") 2000. január 1-től hatályos végrehajtási rendelete („Vhr.") szerint az aljelzálogjog olyan jelzálogjog, amelyet valamely jelzálogjoggal biztosított követelésen alapítanak. Az aljelzálogjogot az ingatlan-nyilvántartásba be lehet jegyezni, tehát élvezhetjük az ingatlan-nyilvántartás nyilvánosságából és közhitelességéből fakadó előnyöket. A szabályozás azonban nem mentes az ellentmondásoktól, az alábbiakban ezekre hívjuk fel a figyelmet.

Az Itv. alapvető rendelkezése, hogy az ingatlan-nyilvántartásba csak törvényben meghatározott, az ingatlanhoz kapcsolódó jogok és tények jegyezhetők be. Az aljelzálogjog azonban, mint láttuk, nem törvényben, hanem csupán egy rendeletben szerepel, és olyan jog, amely az ingatlanhoz csak közvetetten kapcsolódik. Nem világos ezért, hogy milyen alapon teszi lehetővé a Vhr. annak bejegyzését. További probléma, hogy az aljelzálogjog követelésen alapított zálogjog, amely a Polgári Törvénykönyv szerint a zálogjogoknak egy önálló fajtája, nem pedig a jelzálogjog egyik alfaja. A követelésen fennálló zálogjog a zálogszerződés megkötésével, minden további aktus nélkül létrejön. Ehhez képest a rendelet az aljelzálogjogot jelzálogjognak tekinti, amely viszont az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre. Természetesen egy rendelet nem írhatja felül a Polgári Törvénykönyvnek a zálogjog létrejöttére vonatkozó szabályait, ezért a követelésen alapított zálogjog, akkor is, ha aljelzálogjog, önmagában a szerződés megkötésével létrejön. E tekintetben tehát az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésnek nincs jogkeletkeztető (konstitutív) hatálya, azaz sem a követelésen fennálló zálogjog létét, sem pedig az abból fakadó hitelezői jogokat nem befolyásolja az aljelzálogjog ingatlan­nyilvántartásba való bejegyezése vagy annak elmaradása.

Az aljelzálogjog tehát nem „al", hanem önálló biztosíték, és nem is jelzálogjog, hanem követelésen fennálló zálogjog. Mindazonáltal ezek a szabályozási ellentmondások nem kell, hogy elbizonytalanítsák a hitelélet szereplőit afelől, hogy az átruházható követelések alkalmasak biztosítéknak, az pedig, ha a követelések maguk is ingatlan jelzáloggal biztosítottak, mindenképpen fokozott biztonságot jelent a hitelező számára.

Budapest, 2002. május

Napi Gazdaság cikkek

Napi Gazdaság cikkek