Új nemzetközi magánjogi törvény

Az Országgyűlés elfogadta az új nemzetközi magánjogi törvényt, amely 2018. január 1-jén lép hatályba. Bár az új törvény számos tekintetben a korábbi szabályozást tartja fenn, több ponton lényeges változást is hoz. Az alábbi példák néhány dologi jogi és szerződési jogi újdonságra hívják fel a figyelmet:

• A dolog fekvése helyének a joga határozza meg a tulajdonjogra, a birtokra, a biztosítékokra és más dologi jogokra vonatkozó jogot. A dolog fekvésének helyén irányadó jog annak az államnak a joga, amelynek területén a dolog a jogi hatást kiváltó tény létrejöttének időpontjában van. Új szabályként rögzíti a törvény, hogy ha a dologi jogi jogváltozást követően az ingó dolog tartósan egy másik állam területére kerül, a korábban szerzett jogok a dolog új fekvési helyének joga szerint ismerhetőek el. Az elbirtoklást azonban a dolog fekvési helyének megváltozása nem szakítja meg.
• A törvény új szabályozást vezet be a dologi biztosítékokra alkalmazandó jogra vonatkozóan. A nyilvántartásba vétellel létrejövő dologi jogi biztosítékra a biztosítéki nyilvántartás vezetésének helye szerinti állam joga alkalmazandó. Ha a dologi jogi biztosíték létrejöttéhez nyilvántartásba vételre nincs szükség, a dologi jogi biztosítékra a biztosítéki adós személyes joga alkalmazandó. A tulajdonjog-fenntartással átruházott ingó dolog tekintetében a jogfenntartás joghatásaira a dolog fekvése szerinti állam joga alkalmazandó, kivéve, ha a felek az átruházott ingó dolog rendeltetési helye szerinti állam jogát választják. Fizetési számlára, banki letétre és dematerializált értékpapírra vonatkozó biztosítékra annak az államnak a joga alkalmazandó, amelyben a biztosítékot tartalmazó nyilvántartást, illetve számlát vezetik vagy amelyben a központi letéti rendszer működik.
• A törvény új szabályként lehetővé teszi a jogválasztást néhány dologi jogi kérdésben. Így ingó dolog tulajdonjogának átruházására a felek a dologi jogi joghatásokra választhatják a dolog fekvése vagy a dolog szerződés szerinti rendeltetési helye államának jogát, ha pedig az üzleti vagyon mint egész száll át, a felek a dologi jogi joghatásokra – ingatlan kivételével – választhatják a jogelőd személyes jogát.

Vissza a hírekhez