Amit a strukturált betétről tudni érdemes 2017. október 12.

Az utóbbi években az alapkamat csökkenése okán a bankbetétek kamatának csökkenésével is szembesültek a befektetők. A kamatok várhatóan továbbra sem emelkednek, az alacsony betéti kamat pedig kihat a megtakarítási szokásokra is. A befektetők természetes reakciója, hogy más alternatívát keresnek. Egyre többen választják a strukturált betéteket, amelyek magasabb hozamot ígérnek, akár tőkevédelem mellett is. De mik is azok a strukturált pénzügyi termékek és milyen kockázatokat hordoznak? Érdemes-e ezeket választani a befektetőknek a hagyományos banki betétek helyett? Erről tett közzé egy tanulmányt a Magyar Nemzeti Bank.

A strukturált pénzügyi termékek két típusa a strukturált betét és az egyéb, betétnek nem minősülő, befektetési jellegű strukturált konstrukciók.

Strukturált betétek esetén a hitelintézet köteles a teljes összeget az eredeti pénznemben visszafizetni a betétesnek. A strukturált (származékos) elem a kamatfizetésnél jelenik meg. A strukturált betét ugyanis lejáratkor fix minimum vagy fix prémium kamatot fizet attól függően, hogy teljesül-e egy előre meghatározott feltétel. Az elérhető prémium kamat általában lényegesen magasabb a normál lekötött betétek kamatánál. Ha azonban a meghatározott feltétel meghiúsul, csak minimum kamat jár a betét után, melynek mértéke körülbelül a látra szóló betétek kamatával azonos.

Összességében tehát a strukturált betétek nem hordoznak jelentősen magasabb kockázatot, mint a normál betétlekötések.

A nem tőkevédett befektetési termékek azonban jóval kockázatosabbak. Az ilyen konstrukciók esetén nem csak a kamatot, hanem a teljes betétként elhelyezett pénzösszeget is kockáztatja a betétes. A nem tőkevédett strukturált termékek hazai piacán szinte egyeduralkodó az ún. „kétdevizás befektetés”, mely esetében az egyik devizában elhelyezett pénzösszeget lejáratkor egy másik devizára váltják át egy előre rögzített árfolyamon, ha ahhoz képest az azonnali devizaárfolyam az ügyfél számára kedvezőtlen.

A 2016-os adatok alapján ez az állomány a nemzetközi trendekkel összhangban Magyarországon is nő. Az állománynövekedéssel járó kockázat azonban az egyes fogyasztói célcsoportok tekintetében eltérő: A szakmai és a vállalati befektetők esetében a strukturált termékekkel kapcsolatos ismeretek szélesebb körűek, a kockázatok és a pozíciók értékelése, fedezése nem okoz problémát, míg a lakossági ügyfelek nagy része, illetve még a kkv-k is sérülékenyebb ügyfélnek minősülnek a pénzügyi ismereteik hiányosságaira tekintettel.

A kockázatot ugyanakkor mérsékelheti, hogy a nem tőkevédett opciós ügyleteknél az aktuálisan számítható veszteséget nem kell feltétlenül realizálni. Amennyiben a befektető devizakonverzió esetén az eredeti pénznemre kívánja visszaváltani az összeget, egy esetlegesen kedvezőbb árfolyamot is megvárhat. További kockázatcsökkentő tényező a tipikusan rövid futamidő, mivel normál piaci környezetben rövidtávon kisebb a kiugró árfolyam-elmozdulás valószínűsége. Ez azonban csak előzetesen feltevés lehet, továbbá a jelentősebb kilengésekhez társuló kifizetések nem szimmetrikusak.

A kockázat szempontjából tehát nagy a különbség a hagyományos betétek és a nem tőkevédett strukturált termékek között. Adott esetben akár minimális többlet hozamért vállalhatnak a befektetők aránytalanul nagyobb kockázatot. Ráadásul az átlagosnál nehezebben érthető termékekről van szó, ezért különösen fontos, hogy a befektetők alaposan tájékozódjanak a strukturált termék kiválasztásánál, figyelembe véve a tőkevédettséget is és csak ezután döntsenek arról, hogy megéri-e vállalni a többlet kockázatot.

Vissza a hírekhez