Szerző: Dr. Gárdos Péter
Gazdaság és Jog, 2008/7-8. 25-31. o.
A követelések a Ptk. rendszerében engedményezéssel ruházhatóak át. A jogok tekintetében már nem ilyen világos a helyzet. Az 1928-as Magánjogi Törvényjavaslat 1218. §-a kimondta, hogy „[a] hitelező követelését szerződéssel másra átruházhatja (engedmény).” Az 1233. § azonban – a német BGB 413. §-ának szinte szó szerinti fordításaként – kimondta, hogy „[a] követelések átruházására vonatkozó szabályokat, amennyiben a törvény mást nem rendel, más jogok átruházására megfelelően alkalmazni kell.” E rendszerben tehát az engedményezés követelések és jogok átruházására egyaránt szolgált. A Ptk. azonban szakított ezzel a rendszerrel. A hatályos Ptk. adós maradt a jogok forgalomképességének megteremtésével, és ebből következően, jogokat forgalomképessé csak külön jogszabály tehet. Ilyen például a szennyezési kvóta mint vagyoni értékű jog forgalomképességét kimondó és az átruházás módját is szabályozó az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény, a mezőgazdasági vagyoni értékű jogokat bizonyos körben átruházhatóvá tévő a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény, a tejkvóta átruházhatóságát megteremtő a tehéntej termékpálya szabályozásában alkalmazott kvótarendszerről szóló 69/2004. (IV. 29.) FVM rendelet vagy a játékjog átruházhatóságát szabályozó a sportról szóló 2004. évi I. törvény. A jelenlegi rendszer azonban távolról sem következetes. A Ptk. és számos más jogszabály is bizonyos jogok tekintetében kifejezetten rendelkezik azok forgalomképtelenségéről, mintha a főszabály a jogok forgalomképessége lenne. A Ptk. zárja ki például a haszonélvezeti jog (159. § (2) bekezdés), az elővásárlási, a visszavásárlási és a vételi jog (373. § (4) bekezdés) és a zálogjog (251. § (4) bekezdés) átruházását. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 9. § (2) bekezdése kizárja a szerzőt megillető személyhez fűződő jogok átruházását. A jogok és követelések átruházása során követett modell tekintetében már nem ennyire világos a helyzet. A Ptk. 328. § (1) bekezdése szerint a jogosult követelését szerződéssel másra átruházhatja. Arról azonban hallgat a törvény, hogy ez az átruházás hogyan történik, azaz az említett szerződésnek mi a jogi természete. A külföldi jogrendszerek szinte kivétel nélkül azt az átruházási modellt követik követelések átruházása esetén, amelyet ingó dolgok átruházása esetén is alkalmaznak: a német jog az absztrakt tradíciós modellt követi, az osztrák jog a kauzális tradíciós modellt, míg a francia jog a követelések átruházására is a konszenzuális átruházás szabályait alkalmazza. A háború előtti magyar magánjog az engedményezést absztrakt rendelkező ügyletnek minősítette, a követelések és jogok átszállásához egy rendelkező ügyletre volt szükség, ez a rendelkező ügylet volt az engedményezés. Természetesen a követelések átruházására is tipikusan kötelező szerződés (pl. adásvétel, ajándékozás) alapján került sor, az absztrakciós elv alapján azonban a kötelező szerződés érvényessége nem volt feltétele a követelés átszállásának: az engedményezéssel a követelés érvénytelen kötelező szerződés esetén is átszállt az engedményesre. A Ptk. alapján azonban a kérdés nem válaszolható meg egyértelműen. A Ptk. hatálya alatt kifejlődött magánjogban a rendelkező ügyletek fogalma feledésbe ment, szerződés alatt általában az elkötelező szerződéseket értjük, ezért mai olvasatban a normaszöveg leginkább arra utal, mintha az engedményezés konszenzuális ügylet lenne, azaz a követelések átruházásához csupán egyetlen ügyletre, az engedményezésre lenne szükség. Ez pontosan az ellenkezője az ingó dolgok tulajdonjogának átruházására alkalmazott kauzális tradíciós modellnek. Az átruházás kérdésében három megoldás képzelhető el: a) a jog a tradíciós modell szerint száll át az új jogosultra, a kötelező ügylet mellett a birtokátruházás könnyített formái alkalmazandóak; b) a jog a tradíciós modell szerint száll át az új jogosultra, a kötelező ügylet mellett nem birtokátruházásra, hanem engedményezésére van szükség; vagy c) a jog átszállására a konszenzuális modell szerint kerül sor, ezért ahhoz csupán a szerződés megkötése szükséges.
Honlapunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott módon tudjuk megjeleníteni Önnek a tartalmakat. Kérjük, olvassa el Süti Kezelési Tájékoztatónkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azok kezeléséről. Beállításait módosíthatja ezen a linken vagy saját böngészőjének beállításaiban.
Ezek a sütik szükségesek a weboldal futtatásához, és nem kapcsolhatók ki. Az ilyen sütik csak olyan műveletekre vonatkoznak, mint például a nyelv, az adatvédelmi preferenciák. Beállíthatja a böngészőjét, hogy blokkolja ezeket a sütiket, de webhelyünk esetleg nem megfelelően fog működik.
A Süti Adatkezelési Tájékoztatót megismertem és hozzájárulok ahhoz, hogy a Gárdos Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda, mint adatkezelő a Google Analytics sütikkel kapcsolatban az IP címemet statisztikai célból kezelje. Tudomásul veszem, hogy a hozzájárulásomat bármikor visszavonhatom.
