Fiduciárius biztosítékok az új Polgári Törvénykönyvben

Szerző: Dr. Gárdos István

letöltés

Gazdaság és Jog, 2008/7-8. 17-24. o.

Átruházható-e az önálló zálogjog?

Míg a járulékos zálogjog, éppen járulékosságából fakadóan, csak a követeléssel együtt ruházható át, és a követelés átruházásával a zálogjog is átszáll, az önálló zálogjog lényeges sajátossága, hogy a biztosított követeléstől függetlenül átruházható. A hatályos törvény szerint az önálló zálogjog átruházhatóságának az értelmét a - váltójogból ismert - kifogáskorlátozás adja, amelyre tekintettel az önálló zálogjog az átruházás következtében absztrakt kielégítési joggá változik, az eredeti felek belső jogviszonyában érvényesülő korlátok az önálló zálogjog megszerzőjével szemben nem érvényesülnek. Az önálló zálogjog kifogáskorlátozással való átruházhatósága az önálló zálogjogot forgalomképes vagyoni joggá teszi, ami előnyös a zálogjogosult számára, de ellenkezik a zálogjog biztosítéki természetével, és az adóst a kétszeres fizetés kockázatának teszi ki. A zálogjog biztosítékként való kezelése szükségképpen együtt jár a kifogáskorlátozás elvetésével, és az IRM Javaslat, ennek megfelelően, a biztosítéki szerződés kikötéseit abszolút, dolgi hatállyal ruházza fel. Ez a változtatás azonban lényegében felszámolja az önálló zálogjog forgalomképességét, illetve megkérdőjelezi az átruházhatóság értelmét. Miért jó vajon egy harmadik személynek a zálogjogot önmagában, a biztosított követelés nélkül megszereznie, ha az biztosítékul szolgál, és annak alapján kielégítést csak a biztosítéki szerződésben meghatározott célból és az ott rögzített feltételek szerint lehet keresni? Ilyen körülmények között az átruházásnak csak a biztosítéki szerződés módosítása esetén van értelme. A biztosítéki szerződés módosítása viszont a zálogkötelezett közreműködését is igényli. A zálogjogosult tehát egyoldalúan nem képes a zálogjogot a biztosított követelés nélkül átruházni. A zálogkötelezett együttműködése esetén viszont a járulékos zálogjog is módot biztosít a zálogjogban való jogutódlásra, elsősorban a biztosított követelést meghatározó szerződés módosítása, illetve a ranghely-fenntartás és ranghellyel való rendelkezés révén.

Önálló vagy járulékos?

Az IRM Javaslat a biztosítéki szerződés bevezetésével méltányolható lépést tesz az önálló zálogjog eredeti fiduciárius természetéből fakadó jogbizonytalanság illetve adósi kiszolgáltatottság felszámolása érdekében. Az IRM Javaslat által bevezetett szerződéses járulékosság azonban „fából vaskarikának” tűnik. Ha a biztosítéki szerződés kikötései a zálogjog mint dologi jog tartalmát képezik és abszolút hatályuk van, akkor az önálló zálogjog valójában nem önálló, hanem járulékos zálogjog, ebből eredően az IRM Javaslat szerinti szabályozásban az önálló zálogjog tartalma és jogi természete áttekinthetetlen és ellentmondásos. Az pedig, hogy nem ismertek e zálogjog feltételei, összeegyeztethetetlen a dologi jogok terén általánosan érvényesülő normativitás és publikusság követelményével. A zálogjog önállóságának és biztosítéki természetének egyidejű biztosítása alig megoldható jogalkotói feladat, a két ellentétes szempont összeegyeztetésére irányuló kísérlet nem tűnik sikeresnek. Továbbra sem látható, hogy létezik olyan reális jogalkalmazói igény, amely indokolja az önálló zálogjog létét; nem világos, hogy mik azok a jogalkotói szempontok, vagy legitim jogalkalmazói igények, amelyek - a dologi jogok körében érvényesülő egyértelműség követelményével szemben - a jogi helyzet ilyen megcsavarását indokolttá teszik.

Cikkek

Cikkek