A zálogjog felülvizsgálata a polgári jogi kodifikáció keretében

Szerző: Dr. Gárdos István

letöltés

Polgári Jogi Kodifikáció, 2004/4. 3-17. o.

2.4.      AZ INGÓ JELZÁLOGJOG MEGSZŰNÉSÉNEK TÖRVÉNYI ESETEI ÉS FELTÉTELEI

A második zálogjogi novella egyik jelentős újdonsága, hogy a zálogjog megszűnésének általános szabályain felül megállapította az ingó jelzálogjog megszűnésének speciális eseteit és feltételeit. Ezzel a novella megteremtette az ingó jelzálogjog fajlagos, dinamikus jellege érvényesülésének egyik alapvető feltételét, azt hogy a gazdasági forgalomban az ingó dolgok jóhiszemű megszerzője tehermentes tulajdonjogot szerez. Ez a jelzálogjog dologi hatályának lényeges korlátozását jelenti, de csak ez van összhangban az ingó dolgok természetével és a gazdasági folyamatban betöltött szerepével.

A hatályos szabályok szerint az ingó jelzálogjog az adott zálogtárgyon megszűnik, ha a zálogtárgy tulajdonjogát átruházzák, és az átruházás megfelel a következő esetek közül az (1) - (3) alatt írtak valamelyikének, és fennállnak a (4) - (6) alatti feltételek:
(1)       a dolog megszerzése kereskedelmi forgalomban történik;
(2)       a dolog megszerzése rendes gazdálkodás körében történik;
(3)       az átruházott dolog a mindennapi élet szokásos tárgyai körébe tartozik;
(4)       a szerző jóhiszemű;
(5)       az átruházás adásvétel keretében történik illetve;
(6)       a tulajdonátruházás visszterhes.

A törvény mindhárom fent írt esetben a "vevő" szóval jelöli meg a zálogtárgy megszerzőjét. Ebből arra lehet következtetni, hogy a tehermentes tulajdonszerzés csak adásvétel esetében történhet. Kereskedelmi forgalomban nem is nagyon fordul elő az adásvételen kívül más szerzésmód. A rendes gazdálkodás körében azonban már szóba jöhetne több más, visszterhes tulajdon átruházást eredményező ügylet, mint például a szállítási, a mezőgazdasági termékértékesítés és a vállalkozási szerződés. Sajnálatos, és feltehetőleg nem is szándékos szűkítésről van szó, amelynek eredményeként ezek az ügyletek bár a gazdasági és jogpolitikai indokoltsága esetükben ugyanúgy fennáll nem részesülnek abban a védelemben, mint az adásvétel. A harmadik szóba jöhető esettel, a mindennapi élet szokásos tárgyai körébe tartozó dolog átruházásával kapcsolatos megfogalmazása szintén jóhiszemű vevőről beszél, tehát az ügyletet adásvételnek tételezi, ugyanakkor azonban további feltételként hozzáteszi azt is, hogy a szerzés visszterhes kell, hogy legyen. Ha figyelembe vesszük azt, hogy az adásvétel fogalmilag visszterhes, vételár ellenében való tulajdon átruházást jelent, akkor nem világos, hogy miről szól a szabályozás. Az értelmezési bizonytalanságra megnyugtató választ nem találunk, jó lenne ezért egyértelmű jogszabályi szöveg, olyan, amely minden olyan átruházást magában foglal, amelynek során a megszerző jóhiszemű volt (azaz a zálogjog fennállásáról nem volt és nem is kellett, hogy legyen tudomása) és a szerzés ellenérték fejében történt. A szabályozás ilyen jellegű változtatása nem csupán az egyértelműséget szolgálná, de kezelné a zálogjogi nyilvántartás jellegéből fakadó bizonytalanságot, és ésszerű gazdasági érdekeket is szolgálna.

Amint erre még kitérünk, a zálogjogi nyilvántartás nem jelent biztosítékot arra nézve, hogy a zálogtárgy tulajdonjogának átruházása benne átvezetésre kerül, és a zálogjog az új tulajdonos neve alatt is megtalálható lesz. Ebből következően előfordulhat, hogy egy jóhiszemű vevő vagy hitelező, aki olyantól vásárol illetve szerez tulajdonjogot, aki maga is átruházás eredményeként vált zálogkötelezetté (dologi adós), hiába tekint be a zálogjogi nyilvántartásba, nem találja az eladó neve alatt a zálogjogot feltüntetve. A hatályos szabályozás alapján bizonytalan, hogy ilyen esetben a vevő tehermentes tulajdont illetve a hitelező elsőhelyi zálogjogot szerez-e. A kérdés nehézsége abban áll, hogy elvileg a zálogjog létezik, szerepel a zálogjogi nyilvántartásban, hiszen a zálogjog létesítésekor bejegyzésre került, de nem az aktuális, hanem csupán a bejegyzéskori tulajdonos neve alatt, ezért gyakorlatilag nem található meg. Az elméletileg következetes magatartás valószínűleg az lenne, ha a törvény ilyen esetekre is kimondaná a zálogjog megszűnését (a hitelező esetleg szerződésszegés miatt fordulhat a zálogkötelezett ellen, illetve a fedezetelvonó szerződés szabályai szerint a dolog megszerzője ellen).

Cikkek

Cikkek