Revision of the rules on charge in the course of the recodification of civil law (in Hungarian)

Author: István Gárdos

download

Polgári Jogi Kodifikáció, 4/2004. page 3-17.

2.3.      ZÁLOGJOG EGYEDEIBEN VÁLTOZÓ DOLOGÖSSZESSÉG FELETT

Az ingó jelzálogjog fajlagos jellegének talán legfontosabb gyakorlati következménye, hogy ez a zálogjog a gazdasági életben általában egyedeiben változó, cserélődő ingó dolgok által alkotott vagyonösszességen áll fenn.

Az egyedeiben változó dologösszességen fennálló zálogjog lényege az, hogy figyelembe veszi a tárgyát képező ingóságoknak azt a sajátosságát, hogy - a gazdasági tevékenység folyamatosságának fenntartása érdekében rövid idő alatt elhasználódnak, feldolgozásra illetve értékesítésre kerülnek, és a helyükbe újak lépnek.

Jogi szempontból ez azt a követelményt támasztja, hogy a zálogtárgyak körülírással meghatározott köréből egyes dolgok tehermentesen kikerülhessenek, és újak kerülhessenek ezeknek a helyére. Az első zálogjogi novella alapján ez a vagyont terhelő zálogjog megkülönböztető sajátossága volt; ez a szabályozás még azon az alapon állt, hogy az ingó jelzálogjog lényegében megegyezik az ingatlan jelzálogjoggal. A második novella bevezetett néhány új szabályt, amelyek az ingó jelzálogjog lényeges sajátosságait tükrözik, a változó egyedekből álló dologösszességen ingó jelzálogjog alapításának a lehetősége azonban még ma is csak közvetetten olvasható ki a Ptk-ból. Az egyedeiben változó dologösszességen fennálló zálogjog a szükségképpen összetartozó fajlagos és jövőbeni zálogjog szerződéses kombinációja, ennek kifejezett lehetővé tétele azonban hiányzik a hatályos szabályozásból. Az ilyen zálogjog oly mértékben idegen a zálogjog klasszikus felfogásától, hogy szükségképpen értelmezési bizonytalanságot eredményez, amelyet fontos lenne kiküszöbölni azzal, hogy az ingó jelzálogjognak ezt a fontos sajátosságát a törvény kifejezetten tartalmazza.

Articles

Articles