Non-possessory charge on movables and enterprise charge after the reform of the Civil Code (in Hungarian)

Author: István Gárdos

download

Gazdaság és Jog, 10/2001. page 13-18

10.       Az ingó jelzálogjog gyakorlati használhatósága

Van-e ezek után létjogosultsága az ingó jelzálogjognak? Helye van-e az ingó zálogjog jelenlegi gyakorlatnál szélesebb körű alkalmazásának? Válaszunk egyértelmű igen. A kézizálogjognak a gazdasági élet terén való szűk körű alkalmazhatósága miatt hosszú ideje jelen van a törekvés a jelzálogjognak az ingóságokra való kiterjesztésére. A jogalkotás feladata az, hogy megteremtse a tulajdonjogi jogosultságok teljes körű alkalmazásának lehetőségét. A tulajdonjog lényeges elemét képező rendelkezési jog kiteljesítése a tulajdonosok, gazdálkodók lehetőségeinek, elsősorban hitelhez jutási lehetőségeinek bővítését eredményezheti. Az ingó jelzálogjog tehát szükséges és hasznos. A szabályozás azonban tárgyával adekvát kell, hogy legyen, méghozzá oly módon, hogy a jogalkalmazók számára egyértelmű legyen az adott jog tényleges tartalma, lehetőségei és korlátai egyaránt. Egyértelműen vannak hátrányai annak, hogy e Janus-arcú intézmény ingó jelzálogjog esetén a kötelmi jogi arcát mutatja felénk. Az ingó jelzálogjog és a vagyont terhelő zálogjog, természetükből fakadóan, nem tudják ugyanazt a jogi biztonságot nyújtani, mint az ingatlan jelzálogjog és más dologlajstromon alapuló jelzálog. Semmi értelme nincs ezt a biztonságot számon kérni az ingó jelzálogjogon. E két új intézményt azzal a korábbi állapottal kell összehasonlítani, amikor ingóságokon és változó tartalmú dologösszességeken jogilag kizárt volt jelzálogjogot alapítani. Most lehetőség van ilyen zálogjogok alapítására, tudatában kell lenni azonban az ingó jelzálogjog és a vagyont terhelő zálogjog, valamint a klasszikus jelzálogjog tartalma között meglévő különbségeknek. Mivel a hitelező a dologi jogi hatály teljes körű érvényesülésében nem bízhat, aktívabban kell, hogy ellenőrizze adósát, annak gazdálkodását, a biztosíték meglétét. Úgy gondolom azonban, hogy az ebből fakadó hátrányokat nem szabad eltúlozni. Egyrészt a tipikus hitelfelvevő nem bűnöző (a bankok előzetes vizsgálatának egyik célja, hogy kiszűrjék azokat, akik nem megbízható üzleti partnerek). Másrészt pedig a hitelezőnek elemi érdeke és kötelessége, hogy figyelemmel kísérje az adós gazdálkodását, működését. Ha ennek során azt tapasztalja, hogy az adós folyamatosan folytatja gazdasági tevékenységét, akkor közelebbi vizsgálat nélkül is nagy biztonsággal feltételezheti, hogy az ehhez szükséges álló-és forgóeszközök, köztük a zálogul lekötött eszközök is a birtokában vannak, tehát szükség esetén elérhetőek a követelése kielégítése számára. A gyakorlat azt mutatja, hogy a zálogjog haszna elsősorban nem abban van, hogy azt érvényesíteni lehet a szerződésszegő adós által elidegenített dolgokon is, hanem abban, hogy a fizetésképtelen adós vagyonából a zálogjoggal biztosított hitelező végrehajtás vagy felszámolás esetén előnyös kielégítési joggal rendelkezik. Amint említettük, e zálogjog korlátozott dologi jogi jellege nem érinti a zálogjog alapvető rendeltetését, a hitelező elsőbbségi kielégítési jogát. Ahol lehetséges ingatlanon vagy egyéb lajstromozott dolgon tényleges egyedi jelzálogjogot alapítani, azt nem érdemes elmulasztani. Emellett azonban hasznos s — ingatlan híján — önmagában is elfogadható és értékelhető fedezetként az ingó jelzálogjog illetve a jelzálogjoggal lekötött ingó dologösszesség. Ehhez persze szükséges a bizalom légkörének és a jogkövető, szerződést tisztelő magatartásnak az általános erősödése is.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
Next page
Last page

Articles

Articles