Creation of charge in the system of in rem rights (in Hungarian)

Author: István Gárdos - Norbert Csimazia

download

Polgári Jogi Kodifikáció, 1/2007. page 26-36

E dologi ügyletet megelőzően ugyan sor kerülhet zálogjog alapítására való kötelezettség-vállalásra, ez azonban sem tipikusnak, sem kizárólagosnak vagy szükségszerűnek nem tekinthető. A zálogjog alapítására ugyanis nem csak causa solvendi, hanem causa acquirendi vagy donandi is sor kerülhet. Jellemzően causa acquirendi, azaz juttatás megszerzése végett történik a zálogjog alapítása: a kölcsön- vagy hitelszerződésben a kölcsön folyósításának feltételéül szabják a zálogjog alapítását, azaz a hitelező a kölcsön folyósítására feltételes kötelezettséget vállal, a feltétel a zálogjog alapítása. Úgy is mondhatnánk, hogy ilyen esetben causa implendae condicionis, feltétel teljesítése végett történik a zálogjog-alapítás, ezt azonban a causa acquirendi egy alesetének tekinthetjük. Causa donandi is történhetik a zálogjog alapítása, például ha az adóstól eltérő harmadik személy ellenszolgáltatás nélkül alapít zálogjogot valamely, saját tulajdonába tartozó vagyontárgyon az adós tartozásának biztosítására. A zálogjog alapításához tehát zálogjog alapítására való előzetes kötelezettségvállalást feltételül megkívánni sem nem életszerű, sem nem szükségszerű. Egy ilyen követelmény sem praktikus, sem dogmatikai érvekkel nem támasztható alá.

Abban természetesen egyetértünk Lohn Balázzsal, hogy a zálogjog alapításának – mint minden juttatásnak – mindig van jogcíme, hiszen az absztrakció csak annyit jelent, hogy az ügylet közvetlen joghatását a jogalkotó függetlenítette annak jogcímétől. Ez a jogcím azonban – a fentiek szerint – nemcsak kötelezettség teljesítése, hanem kötelezettségvállalás feltételének teljesítése (a kölcsön reálszerződésként való kialakítása mellett azt mondhatnánk: kötelezettség keletkeztetése) vagy éppen ajándék is lehet. Ha a zálogjog szerzésének feltételeként a dologi ügyleten felül a „zálogjog alapítására való kötelezettségvállalás vagy egyéb jogcím” fennforgását megkívánnánk, ez – a jogcím magyar jogban elfogadott objektív értelmezése mellett, ti. hogy nem elég, hogy a felek a dologi jogváltozásban való megállapodásukat valamilyen jogilag elismert jogcímre alapítsák, hanem az is kell, hogy ez a jogcím objektíve megvalósuljon, az alapügylet érvényesen fennálljon – azt jelentené, hogy a zálogjog érvényes megalapításához a zálogjog-alapításra való előzetes kötelezettségvállalást vagy a feltételhez kötött kölcsönszerződés érvényes fennálltát is megkívánnánk. A causa donandi történő zálogjog-alapítás esetében még megmondani is nehéz, hogy miben állna az a többletkövetelmény, ami a dologi ügyleten felül a zálogjog megszerzéséhez szükséges. A dologi ügyleten túlmenően ilyen követelmény felállítására semmi szükség. Ha a felek a zálogjog alapításában való megegyezésük alapján a birtokátruházást vagy a bejegyzéshez szükséges jogcselekményeket megvalósították, teljesen fölösleges ezen túl előzetes kötelezettségvállalást kívánni, vagyis két megállapodást: egy előzeteset, amiben kötelezettségvállalás történik zálogjog alapítására és egy másodikat, amikben a felek tényleg megegyeznek a zálogjog megalapításában. Az előzetes kötelezettségvállalás a dologi ügylethez képest semmi újat nem közöl az ügylet tartalmáról, ezért azt megkövetelni teljesen fölösleges. Az sem indokolt, hogy a feltételhez kötött kölcsönszerződés érvényes fennállta a zálogjog-alapítás feltétele legyen, hiszen ezzel a biztosítékadás Lohn által vázolt struktúrájának első elemét, az alapügyletet emelnénk be a zálogjog megalapításának feltételei közé, holott causa solvendi történt zálogjog-alapításnál ettől eltekintünk. Továbbá, ahogy ezt Lohn is hangsúlyozza, a járulékos zálogjog esetében a biztosított követelés fennállta a zálogjog fennállásának feltétele, ezért végeredményben a hitelszerződés sem közölne semmi, dologi jogilag releváns újat az ügylet tartalmáról.

Articles

Articles