Pénzügyi szervezetek informatikai megfelelősége, tanúsító szervezetek

Egy friss jogszabály módosítás, a 157/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet alapján

• a pénzügyi intézményeknek, vagyis a hitelintézeteknek és a pénzügyi vállalkozásoknak,
• a pénzforgalmi intézményeknek, elektronikuspénz-kibocsátó intézményeknek és a Posta Elszámoló Központot működtető intézménynek,
• a biztosítóknak és a viszontbiztosítóknak, valamint
• a befektetési vállalkozásoknak és az árutőzsdei szolgáltatóknak

(a továbbiakban: „intézmény”) az informatikai rendszerüket a megfelelő feltételeket teljesítő és a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: „MNB”) nyilvántartásában szereplő tanúsító szervezettel (a továbbiakban: „tanúsító szervezet”) kell megvizsgáltatniuk és a megfelelőséget tanúsíttatniuk.

A jogszabály módosítás 2016. július 1-jével lép hatályba. Az első informatikai megfelelőségi tanúsítvány beszerzése érdekében az intézménynek a tanúsító szervezetek jegyzékének az MNB honlapján való közzétételét követő 60 napon belül (szövetkezeti hitelintézetnek 2018. január 31. napjáig) egy tanúsító szervezettel megbízási jogviszonyt kell létrehoznia és a tanúsítási eljárást 2017. március 31. napjáig le kell majd zárnia.

A módosítás részletei az alábbiak:

Az intézményekre vonatkozó jogszabályok előírják, hogy tevékenységük végzésére csak olyan informatikai rendszer felhasználásával kerülhet sor, amely

• biztosítja a rendszerelemek zártságát, és
• megakadályozza az informatikai rendszerhez történő jogosulatlan hozzáférést, valamint észrevétlen módosítását, valamint
• megfelel az általános információbiztonsági zártsági követelményeknek is.

Az intézménynek ennek érdekében adminisztratív, fizikai és logikai intézkedésekkel biztosítania kell az általános információbiztonsági zártsági követelmények teljesülését. E követelményeknek való megfelelést külső szakértő, a tanúsító szervezet által kiadott, az informatikai rendszerre vonatkozó tanúsítással kell igazolni.

A tanúsító szervezet az MNB által vezetett nyilvántartásba vételét követően kezdheti meg a tanúsító tevékenységét. A nyilvántartásba vétel feltételei, hogy a tanúsító szervezet

1. az eljárásrendje alapján a tanúsítványát, független akkreditált vizsgáló laboratórium (vizsgáló laboratórium) által kiadott értékelési jelentés alapulvételével, valamely – informatikai termékek és rendszerek technológiai biztonsági értékelési követelményeit tartalmazó – szabvány vagy nyilvános műszaki követelményrendszer előírásainak való megfelelés alapján állítja ki;
2. minimum 2 műszaki informatikai mérnök felsőfokú végzettséggel és legalább 2 éves, akkreditált tanúsító szervezetnél szerzett, igazolt tanúsítási gyakorlattal rendelkező szakértőt foglalkoztat;
3. legalább 10 teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóval rendelkezik;
4. tagjai (részvényesei) és munkavállalói közül legalább 5 fő személyi biztonsági tanúsítvánnyal rendelkezik;
5. minimum 100.000.000,- Ft-os határig kiterjedő szakmai felelősségbiztosítással rendelkezik;
6. és a vizsgáló laboratórium informatikai biztonsági funkciókat megvalósító szoftvertermékek és -rendszerek biztonságának hazai vagy nemzetközi informatikai biztonsági módszertanon alapuló tanúsítására vonatkozó, az elmúlt 5 évben legalább 4 évnyi akkreditált státuszt igazoló okirattal rendelkezik;
7. és a vizsgáló laboratórium informatikai biztonsági funkciókat megvalósító szoftvertermékek és -rendszerek biztonságának hazai vagy nemzetközi informatikai biztonsági módszertanon alapuló tanúsítására vonatkozó akkreditáció alapján végzett – bármilyen ágazatból származó – legalább 3 referenciával rendelkezik;
8. a vizsgált intézmények bizalmas információinak és nagy tömegű személyes adatainak védelme érdekében biztonsági szabályzattal, valamint tanúsított informatikabiztonsági irányítási rendszerrel rendelkezik;
9. a vizsgáló laboratórium legalább 3 éve a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 16. §-a alapján kiállított telephely-biztonsági tanúsítvánnyal rendelkezik,
10. a vizsgáló laboratórium a kormányzati eseménykezelő központ és az eseménykezelő központok feladat- és hatásköréről, valamint a biztonsági események kezelésének, a biztonsági események műszaki vizsgálatának és a sérülékenységvizsgálat lefolytatásának szabályairól szóló 185/2015. (VII. 13.) Korm. rendelet 14. § (5) bekezdése szerinti nyilvántartásban szerepel.

Az intézménynek a tanúsítási eljárás lefolytatására az MNB által vezetett tanúsító szervezetek jegyzékében szereplő tanúsító szervezet részére kell megbízást adnia. A megbízás vonatkozhat több tanúsítási eljárás lefolytatására vagy tanúsítási eljárások folyamatos végzésére is.

A kiállított tanúsítványok érvényességi ideje 1 év. Ezt követően az intézménynek legkésőbb a tanúsítvány érvényességi idejének lejártát megelőző 6 hónappal korábban kötelessége megbízást adni a tanúsító szervezet részére a tanúsítvány megújítása iránti eljárás lefolytatására.

A tanúsító szervezet a tanúsítási eljárást olyan időpontban köteles megkezdeni, hogy a tanúsítási eljárás az intézmény tanúsítványának érvényességi ideje alatt lefolytatható legyen, beleértve az új tanúsítvány kiadását is.

A tanúsító szervezetnek a tanúsítási eljárás során az alábbi követelményeknek való megfelelést kell megvizsgálnia és szakértői jelentésében minősítenie: az informatikai rendszer megfelel a rendszerelemek zártságával, az informatikai rendszerhez történő jogosulatlan hozzáférés és észrevétlen módosítás megakadályozásával kapcsolatos, valamint az általános információbiztonsági zártsági követelményeknek, mivel

1. az élesüzemi rendszer elemei azonosíthatóak és dokumentáltak;
2. az élesüzemi rendszer üzemeltetési folyamatai szabályozottak, dokumentáltak és a vonatkozó szabályzat szerinti gyakorisággal ellenőrzöttek;
3. az élesüzemi rendszer változáskezelési folyamatai biztosítják, hogy a rendszer paraméterezésében és a szoftverkódban bekövetkező változások csak tesztelt és dokumentált módon valósulhatnak meg;
4. az élesüzemi rendszer adatmentési és visszaállítási rendje biztosítja a rendszer biztonságos visszaállítását, továbbá a mentés-visszaállítás a vonatkozó szabályzat szerinti gyakorisággal és dokumentáltan tesztelt;
5. az élesüzemi rendszerhez való végfelhasználói hozzáférés mind alkalmazási, mind pedig infrastruktúra szinten szabályozott, dokumentált és a vonatkozó szabályzat szerinti gyakorisággal ellenőrzött;
6. az élesüzemi rendszerben felállított végfelhasználói hozzáférések egységes, zárt rendszert alkotnak, melyek biztosítják az üzleti folyamatok megvalósulását, továbbá a végfelhasználók tevékenysége naplózásra kerül és a kritikus rendkívüli eseményekről automatikus figyelmeztetések generálódnak;
7. az élesüzemi rendszerhez hozzáférést biztosító kiemelt jogosultságok szabályozottak, dokumentáltak és a vonatkozó szabályzat szerinti gyakorisággal ellenőrzöttek, továbbá a kiemelt jogosultságokkal elvégzett tevékenység naplózása megvalósul, a napló fájlok sérthetetlensége biztosított és a kritikus rendkívüli eseményekről automatikus figyelmeztetések generálódnak;
8. az élesüzemi rendszerhez történő távoli hozzáférés szabályozott, dokumentált és a vonatkozó szabályzat szerinti gyakorisággal ellenőrzött;
9. az élesüzemi rendszer vírus és más rosszindulatú programok elleni védelme biztosított;
10. az élesüzemi rendszer adatkommunikációs és rendszerkapcsolatai dokumentáltak és ellenőrzöttek annak érdekében, hogy az adatkommunikáció bizalmassága, sérthetetlensége és hitelessége biztosítható legyen;
11. a katasztrófa-helyreállítási terv rendszeresen tesztelt;
12. a rendszerek és szolgáltatások beszerzése szabályozott, nyomon követett, és megfelel a biztonsági előírásoknak;
13. az élesüzemi rendszer karbantartása szabályozott, és megfelel a rendelkezésre állásra vonatkozó elvárásoknak;
14. az élesüzemi rendszer adathordozóinak védelme szabályozott, megfelelően korlátozott, és a korlátozásokat rendszeres felülvizsgálatokkal és ellenőrzésekkel is fenntartják;
15. az élesüzemi rendszer és az üzemeltetési szabályzatok gondoskodnak a rendszerelemek és a kezelt információk sértetlenségéről;
16. az élesüzemi rendszer és az üzemeltetési szabályzatok gondoskodnak a rendszer és a kommunikáció kellő szintű védelméről;
17. az intézmény megfelelő szintű fizikailag védett környezetet biztosít az élesüzemi rendszer számára;
18. az intézmény detektálja és kezeli az egyes biztonsági eseményeket;
19. az élesüzemi rendszer üzemeltetésében és használatában részt vevő személyek rendszeres biztonságtudatossági oktatáson vesznek részt, valamint az intézmény dolgozóinak munkaügyi szabályozása megfelel a biztonsági előírásoknak.

Az informatikai rendszerrel kapcsolatos követelmény, hogy az zárt, teljes körű, folytonos és kockázatokkal arányos védelmet biztosít a kezelt adatok bizalmassága, sértetlensége és rendelkezésre állása, valamint az elektronikus információs rendszer elemeinek sértetlensége és rendelkezésre állása szempontjából, az alábbi értelmezések mellett:

a)      teljes körű védelem: az informatikai rendszer valamennyi elemére kiterjedő védelem;

b)     folytonos védelem: az időben változó körülmények és viszonyok között is megszakítás nélkül megvalósuló védelem;

c)      kockázatokkal arányos védelem: az informatikai rendszer olyan védelme, amelynek során a védelem költségei arányosak a fenyegetések által okozható károk értékével azzal, hogy a védelem fenti általános elvárásai mellett az informatikai rendszer működtetésének teljes életciklusában folyamatosan teljesülnek az alábbiak:

ca) a jogosult általános (emberek és program entitások) és privilegizált (speciális jogokkal felruházott) felhasználók – így különösen a rendszergazdák – kizárólag a szigorúan szabályozott szerepkörüknek megfelelően férhetnek a védendő információkhoz és az azokat kezelő informatikai rendszer elemeihez, kezdeményezhetnek aktivitásokat, valamint kizárólag meghatározott privilegizált felhasználók adhatnak szabályozott szerepkörüknek megfelelően és ellenőrzött módon hozzáférési jogosultságokat;

cb) az informatikai rendszer megfelelő műszaki és eljárásrendi megoldásokkal nyomon követi a védendő információk minden változtatását, melyek biztosítják, hogy még a jogosult általános és privilegizált felhasználók sem tudják törölni vagy módosítani a naplót vagy egyéb nyomon követést biztosító információkat;

cc) az informatikai rendszer összes külső interfésze szabályozott és kontrollált;

cd) a szabályozások és eljárások garantálják az informatikai rendszer biztonsági szintjének folyamatos fenntartását, a szoftverek frissítését, üzemeltetését.

A tanúsító szervezet a vizsgálatának megkezdésekor kockázatelemzést készít, és ennek során meghatározza a kritikus üzleti funkciókat megvalósító rendszereket. A tanúsító szervezet a vizsgálatot kizárólag a kockázatelemzés során meghatározott informatikai rendszerek tekintetében végzi el.

Amennyiben a tanúsító szervezet a vizsgált intézmény informatikai rendszerének kockázatokkal arányos védelmét biztosító eszközrendszerében hibát vagy hiányosságot észlel, a hiba vagy hiányosság pontos meghatározását tartalmazó jegyzőkönyvet ad át a vizsgált intézmény részére, melynek kijavítására megfelelő határidőt biztosít. A vizsgált intézmény a jegyzőkönyvben foglaltak szerint készített tevékenységi terve alapján a hiba kijavítását vagy a hiányosság pótlását a tanúsító szervezet által megjelölt határidőn belül elvégzi. A tanúsító szervezet a hiba kijavítását vagy a hiányosság pótlását a megadott határidő leteltét követően ellenőrzi és ennek eredményétől függően dönt annak elfogadásáról vagy a tevékenységi terv elvégzéséhez szükséges határidő meghosszabbításáról.

A tanúsító szervezet a tanúsítvány kiadásával egyidejűleg átadja a vizsgált intézmény részére a tanúsítás alátámasztásához szükséges dokumentációt.

Amennyiben a tanúsító szervezet által vizsgált informatikai rendszerre kiadott korábbi tanúsítvány érvényességi ideje az új tanúsítvány kiadása előtt járna le, a meglévő tanúsítvány érvényességi ideje az új tanúsítvány kiadásáig a tanúsító szervezet döntése alapján meghosszabbítható.

Amennyiben a tanúsítvány érvényességi ideje azért jár le, mert az intézmény az új tanúsítvány kiadása iránti tanúsítási eljárás lefolytatására a tanúsító szervezetnek nem vagy késedelmesen ad megbízást, az MNB az intézménnyel szemben a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 75. §-ában foglalt intézkedéseket alkalmazhatja.

Az ügyfelek számát az intézmény aktív ügyfeleinek előző naptári évre számított éves átlaga adja. Amennyiben az intézmény az előző naptári évben nem működött, az ügyfelek számát az intézmény aktív ügyfeleinek tárgyévre számított éves átlaga adja.

A tanúsító szervezet a tanúsítás során legfeljebb 25% mértékig jogosult alvállalkozót igénybe venni.

A tanúsító szervezet a tanúsítási tevékenységének ellátása körében okozott kár megtérítéséért a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény kártérítési felelősségre vonatkozó általános szabályai szerinti felelősséggel tartozik.

Az MNB vezeti a tanúsító szervezetek jegyzékét. A jegyzékbe történő felvétel a tanúsító szervezet kérelmére történik, amennyiben a tanúsító szervezet megfelel a fenti feltételeknek és a törlésére a jegyzékbe vételre irányuló kérelmének benyújtását megelőző 2 éven belül nem került sor. A jegyzékbe vételre irányuló eljárásban az ügyintézési határidő 30 nap, amely határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. Ha az tanúsító szervezet az eljárás lefolytatása iránti kérelmet hiányosan nyújtotta be, az MNB a kérelmezőt 30 napon belül hiánypótlásra hívja fel. A jegyzékbe vételre irányuló eljárásra egyebekben a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. A tanúsító szervezet a jegyzékbe vételét követő évtől kezdődően évente, az adott naptári év július 1-jéig köteles nyilatkozattal igazolni, hogy a jegyzékbe vételi eljárásban igazolt feltételeknek változatlanul megfelel.

Vissza a hírekhez