Kié a pénzem? - Gárdos István könyve

A pénz és a dologi jog két olyan terület, amely a magyar jogban az elmúlt bő félévszázad során meglehetősen mostoha bánásmódban részesült. A kellő szintű jogi tudás hiánya látványosan megmutatkozott abban a bizonytalanságban és értetlenségben, ahogy a magyar társadalom a Magyarországot a 2009-et követő években elérő pénzügyi válság következményeivel próbált szembenézni.
E könyv célja, hogy felhívja a szakmai közvélemény figyelmét a pénzzel kapcsolatos nem mindig kellően tisztázott kérdésekre, visszahozza a szakmai viták körébe a dologi jogot és annak e különleges területét, és felkeltse az érdeklődést a pénz jogi sajátosságai iránt.
Az írás a pénz közgazdasági és jogi fogalmának áttekintésével kezdődik, majd pedig vizsgálja a pénz feletti tulajdonjog megszerzésének különféle módjait és sajátosságait, valamint e tulajdonszerzésnek az idegen dologbeli jogokra gyakorolt hatását. Az írás fókuszában a pénzzel kapcsolatos dologi jogi kérdések állnak, azonban, a pénz szerepéről és jogi megítéléséről rajzolt kép teljesebbé tétele érdekében, kitér arra is, hogy a pénz miként jelenik meg a kötelmi jogban. Végül pedig, a vizsgált kérdések jobb megvilágítása érdekében, a pénzletét közelebbi vizsgálatával bemutatja, hogy egy konkrét jogviszonyban miként működnek a pénz feletti tulajdonjog és az azt terhelő korlátolt dologi jogok alakulásával kapcsolatban megfogalmazott elvek.
A pénz fogalmának értelmezése még a polgári jogon belül sem egységes. Míg a dologi jog felfogása szerint pénznek csak a dologi természetű készpénz, a bankjegy és a pénzérme tekinthető, a kötelmi jog, a közgazdasági felfogással egyezően, pénznek tekinti az immateriális természetű bankszámlapénzt is. Ezen írásnak egyik központi kérdése, hogy a jog miként kezeli a gyakorlati szempontból hasonló helyzeteket a pénz két – eltérő természetű vagyontárgyként megjelenő – formája, a készpénz és a számlapénz esetében.
Az írás megmutatja, hogy a pénzre vonatkozó sajátos szabályok milyen összefüggésben vannak a pénz gazdasági funkcióival, és miként szolgálják e funkciók megvalósulását.
A hatályos jogszabályok vizsgálata alapján, a szabályozási hiányosságokból fakadó bizonytalanságok megszüntetése érdekében, kritikai észrevételeket és néhány javaslatot is megfogalmaz egy jövendő jogalkotás számára.