Gárdos István és Tomori Erika cikke a Kúria 4/2016-os gazdasági elvi határozatáról 2017. április 20.

A Kúria 4/2016. számú határozatában úgy foglalt állást, hogy jövőben megszerzendő ingókra vagy követelésre alapított zálogjog, illetve a vagyont terhelő zálogjog esetében a zálogjog akkor jön létre (keletkezik), amikor a zálogjog tárgya létrejön (illetve azon az elzálogosító megszerzi a rendelkezési jogot). A Cstv. 49/D. § (1) bekezdésében meghatározott feltételnek csak az olyan zálogjog felel meg, amely ennek megfelelően a felszámolási eljárás kezdő időpontját megelőzően létrejött. Gárdos István és Tomori Erika tanulmánya arra mutat rá, hogy a Kúria az 1959-es Ptk. és a Ptk. hibás értelmezésével jutott e következtetésre. Ha a zálogkötelezett a zálogjog megalapításának időpontjában rendelkezik a zálogszerződésben, illetve a bejegyzésben zálogtárgyként meghatározott vagyontárggyal, akkor a zálogjog a megalapításával egyúttal létre is jön, és a zálogjog tárgyainak későbbi változása nem eredményezi új zálogjog keletkezését. A Polgári Jog 2016/4. számában megjelent tanulmány honlapunkon elérhető. 

Vissza a hírekhez