Kötelező értékpapír-dematerializáció I.

Szerző: Dr. Tomori Erika - Dr. Szalay Fruzsina

letöltés

Kötelező értékpapír-dematerializáció I.

Az értékpapírok dematerializációját a koncentrált és nagy forgalmú értékpapírpiacokon megjelenő nagy mennyiségű ügyletkötések minél gyorsabb lebonyolítása, az ezzel járó költségek csökkentése, illetve a hozzájuk tartozó szolgáltatások standardizálásának, homogenizálásának igénye hívta életre, a mai szabályozás pedig már olyannyira általánossá tette, hogy 2002. január 1. óta értékpapírt nyilvánosan forgalomba hozni kizárólag dematerializált formában lehet.

A dematerializációt mindenekelőtt el kell határolni az immobilizációtól, melynek során a fizikai értékpapír összevont címletekben történő előállítására kerül sor. A dematerializáció esetén ezzel szemben az értékpapír elveszíti okirat jellegét, és nyomdai úton előállított formában nem, hanem csupán értékpapírszámlán, számítógépes adatként létezik. E rendszer már megkívánja a szabályozás nagyfokú garanciáit is.
A dematerializáció lehetőségét a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt.) tartalmazza, annak részletszabályait pedig kormányrendelet állapítja meg. A dematerializált értékpapír tehát a Tpt.-ben meghatározott módon, elektronikus úton rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség.

A Tpt. rendelkezései szerint a zárt körben forgalomba hozott értékpapír akár nyomdai úton, okiratként, akár pedig dematerializált értékpapírként előállítható, míg a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kizárólag dematerializált értékpapír formájában jelenhet meg.
A dematerializált értékpapír előállítása csak névre szóló értékpapírként lehetséges. A kibocsátó, miután határozott az értékpapír dematerializált formában való megjelenítéséről, gondoskodik a kibocsátási folyamat lebonyolításáról. Az értékpapír előállítása során a kibocsátó kiállít egy, a dematerializált értékpapír kellékeit tartalmazó, értékpapírnak nem minősülő okiratot, amelyet a Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Rt.-nél (KELER) helyez el. Ez az okirat az értékpapírok egyedi azonosításához szükséges kellékeket - pl.: sorszám, tulajdonos neve - természetesen nem tartalmazza. A kibocsátó utasítására a KELER központi értékpapírszámlát nyit és azon a teljes kibocsátott értékpapír mennyiséget jóváírja. Ezt követően a befektetők értékpapírszámláit vezető számlavezetők számláján, illetve a befektetők értékpapírszámláján kerülnek jóváírásra az értékpapírok, és erről a számlatulajdonos befektetőket is értesítik.
Ha a kibocsátó dematerializált értékpapírt bocsátott ki (vagy az értékpapírt dematerializált értékpapírrá alakította át), annak nyomdai úton történő előállításáról utóbb nem rendelkezhet.
A terrorizmus elleni küzdelemről és a pénzmosás megakadályozásáról szóló törvény megalkotása hívta életre a Tpt. azon rendelkezését, mely szerint 2002. január elsejétől nyilvánosan kizárólag dematerializált értékpapírok hozhatók forgalomba (kivéve az állampapírokat). A jelenleg még okirati formában létező, nyilvános forgalomban lévő értékpapírokat legkésőbb 2004. december 31. napjáig át kell alakítani dematerializált értékpapírrá (az átalakításról lásd később). Ha a kibocsátó a Tpt. Hatálybalépése, 2002. január 1. előtt döntött nyomdai úton előállított értékpapír nyilvános kibocsátásáról, vagy már nyomdai úton előállított névre szóló értékpapírral azonos sorozatú értékpapírt hoz - pl. alaptőke-emelés során - forgalomba, azt 2002. december 31.-ig még nyomdai úton előállítva is megteheti. 2003. január 1. után azonban már erre sincs lehetőség.

Budapest, 2002. augusztus