Az új Ptk. szerint egy társaság pénzügyileg segítheti a részvényei megvásárlását

Szerző: Füredi Katalin

Az új Polgári törvénykönyv alapján zártkörű részvénytársaságok esetében a társaság belső ügye lesz jövő márciustól, hogy miképp nyújtanak pénzügyi segítséget a társaság részvényeinek megszerzéséhez – hívta fel az Origó figyelmét a Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Füredi Katalin hangsúlyozta: természetesen, a társasági szabályok felelősségi rendelkezései korlátot jelentenek, ám a jogszabály alapján az ilyen jellegű pénzügyi segítségnyújtás még nyilvános társaság esetében is engedett, ha a közgyűlés erre felhatalmazást ad és a társaságnak van osztalékfizetésre fordítható vagyona.

A Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda szakértője kifejtette: a jelenleg hatályos társasági jogi szabályozás szerint „részvénytársaság nem nyújthat kölcsönt, nem adhat biztosítékot, továbbá pénzügyi kötelezettségeit azok esedékessé válását megelőzően nem teljesítheti, ha annak célja az általa kibocsátott részvények harmadik személy részéről történő megszerzésének az elősegítése” (2006 évi IV törvény 229. §(1).

A szabály alapján egy részvénytársaság nem nyújthat pénzügyi segítséget ahhoz, hogy valaki a társaság részvényeit megszerezze.  A szabályozás az európai uniós szabályozás átültetése a magyar jogba – mutatott rá dr. Füredi Katalin.

A jelenlegi szabályozás

A jelenlegi magyar szabályozás alapján, vita esetén, lehet amellett érvelni, hogy csak a törvényben meghatározott tevékenységek tiltottak, míg a külföldi szabályozási gyakorlat analógiájaként mindenféle kölcsön-jellegű ügylet a tilalom alá tartozhat, nem csak a fenti jogszabályhelyben kifejezetten felsoroltak.

A törvény kivételként csak a munkavállalók által e célra alapított szervezetek részvényszerzését, továbbá a hitelintézetek által rendes üzletmenetük során megkötött ügyleteket említi.  Tekintettel arra, hogy a tilalom ellenére kötött ügylet semmis, nem alakult ki gyakorlat és így máig vitás a jogszabály értelmezése.

Az új Ptk. enyhít a tilalmon

Emiatt jelentős az, hogy az új társasági jogi szabályozás keretében az új Polgári törvénykönyv (2013. évi V. törvény) a módosult európai szabályozást átvéve enyhít a pénzügyi segítségnyújtási tilalmon. Pénzügyi segítségnyújtás zártkörű részvénytársaságok esetében megengedett lesz bármilyen törvényi korlátozás nélkül (természetesen a társaság döntéséért a felelősségi szabályok szerint felelősséggel tartozhat).

Nyilvános társaság esetében is megengedett lesz a pénzügyi segítségnyújtás bizonyos korlátokkal; a társaság „piaci feltételek mellett, osztalékfizetésre felhasználható vagyona terhére nyújthat harmadik személynek pénzügyi segítséget, feltéve, hogy ehhez az igazgatóság előterjesztése alapján a közgyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozatával hozzájárult.” (Új Ptk. 3:227. §).

A törvény szövege nem ad magyarázatot arra, hogy mi a pénzügyi segítségnyújtás, és mit lehet piaci feltételnek tekinteni – mutatott rá ugyanakkor a Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda szakértője.

Az értelmezés során irányadó lehet az európai szabályozás

Az uniós irányelv modellként a kölcsönt írja le, de az európai szabályozás sem ad egyértelmű választ arra, hogy mit kell pénzügyi segítségnyújtásnak tekinteni.  Így míg a jelenlegi magyar szabályozás alapján, vita esetén, lehet amellett érvelni, hogy csak a törvényben meghatározott tevékenységek tiltottak, az új szabályozás általános megfogalmazása alapján bármilyen típusú közvetlen, vagy közvetett finanszírozás pénzügyi segítségnyújtás körébe vonható.

A piaci feltételek meghatározása során az európai szabályozás tágabb, így az irányadó lehet a magyar gyakorlatra is – emelte ki dr. Füredi Katalin. Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 2012/30/EU irányelve 25. cikke alapján „az ügyleteknek… valós piaci feltételek mellett kell megvalósulniuk, különösen a társaság által kapott kamat” és az általa adott biztosíték tekintetében „valamennyi fél hitelképességét előzetesen megfelelően vizsgálni kell”.

A 25. cikkben még az is szerepel, hogy „az igazgatóság, vagy ügyvezető testület, írásos jelentést készít a közgyűlés számára, amelyben jelzi az ügylet indokait, a társaság érdekeit az ilyen ügylet végrehajtásában, az ügylet lebonyolításának feltételeit, az ügyletben rejlő kockázatokat a társaság likviditása és fizetőképessége szempontjából és azt az árat, amelyen a harmadik személy a részvényeket megszerezné.”

A törvény nem tiltja az eltérést

Dr. Füredi Katalin hangsúlyozta: az új szabályozás alapján egy társaság eltérhet a törvényi rendelkezéstől, kivéve, ha azt a törvény kifejezetten tiltja, vagy az eltérés a hitelezők, a munkavállalók vagy a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti, vagy a felügyelet ellenőrzését akadályozza.

A törvény az eltérést nem tiltja, és a gyakorlat dönt majd arról, milyen tágan kell értelmezni a kisebbségvédelmet és a hitelezővédelmet.  Úgy véljük, mivel közgyűlési engedéllyel pénzügyi segítség nyújtható, a hitelezővédelem nem sérül, ha a közgyűlés előzetesen általános felhatalmazást ad (figyelembe véve a fent hivatkozott irányelv jelentéstételi kötelezettségében foglaltakat), és a társaság ez alapján nyújt pénzügyi segítséget a törvény szerint ilyen célra felhasználható vagyona terhére.

Az új Polgári törvénykönyv alapján a zártkörű részvénytársaságok esetében a társaság belső ügye az, hogyan nyújt pénzügyi segítséget a társaság részvényeinek megszerzéséhez (azzal, hogy a társasági szabályok felelősségi rendelkezései azért korlátot jelentenek), míg nyilvános társaság esetében is engedett a pénzügyi segítségnyújtás, ha a közgyűlés erre felhatalmazást ad és a társaságnak van osztalékfizetésre fordítható vagyona – összegezte végezetül a Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda szakértője.