Az elektronikus hírközlésről szóló új törvény a 2002/58/ek irányelv tükrében I.

Szerző: Dr. Gárdos István - Dr. Zrónik Edina

letöltés

Napi Gazdaság, 2004/január

Az elektronikus hírközlésről szóló új törvény a 2002/58/ek irányelv tükrében i.

A Gárdos, Füredi, Mosonyi, Tomori Ügyvédi Iroda munkatársai az Európai Parlament és a Tanács ún. elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelvének a 2003. évi C. törvényben való megjelenését tekintik át.

Az Európai Unió az 1998-as liberalizációt követően átfogó reformba kezdett a távközlés területén azzal a céllal, hogy a szabályozás mértékét a hatékony verseny kialakulása és fenntartása által igényelt szinthez igazítsák. Az új uniós joganyag a tagállamokban 2003 folyamán lépett hatályba. Ennek hazai bevezetése alól Magyarország nem kért átmeneti mentességet, így csatlakozásunkig nemcsak az elmaradt, illetve a hibásan bevezetett EU-s jogintézményeket kell pótolni, korrigálni, hanem el kell végezni az új szabályrendszer jogharmonizációját is.

Hazánkban a korábbi ágazati törvény (2001. évi XL. törvény a hírközlésről) hatálybalépésekor lejárt a távközlési piacon addig domináns, valamint rövid időn belül a többi koncessziós társaság kizárólagos szolgáltatási joga is. Ugyanakkor a várt verseny a jogi akadályok megszűnése ellenére sem kezdődött meg. Az információs aszimmetriát kihasználva, a korábban kizárólagos jogokat élvező szereplők elfogadhatatlanul magas összekapcsolási díjakat érvényesítettek, az így kialakult árprés pedig megakadályozta új szereplők piacra lépését. Emiatt a szolgáltatók között korábban jól működő együttműködések is zátonyra futottak, amelyek több esetben a magát a szolgáltatást is veszélyeztették. További problémát jelentett, hogy stratégiai befektetők sem léptek a magyar távbeszélő piacra.

Az említett piaci anomáliák, továbbá a jogharmonizációs kényszer a hírközlés hazai szabályozásának átfogó felülvizsgálatát tették szükségessé, amely a 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: a törvény) megalkotását eredményezte.

Az állam alapvető feladataként a törvény a liberalizált elektronikus hírközlési piac megteremtéséhez és fenntartásához elengedhetetlenül szükséges állami szerepvállalást jelölte meg, így többek között a verseny elősegítését, a szabályozott, nyílt és átlátható piaci környezet folyamatos fenntartását, az állami hatósági intézményrendszer működtetését. Az elektronikus hírközléssel kapcsolatos állami feladatok ellátását megvalósító intézményrendszer sokszereplős, elemei: a Kormány, a miniszter, a hírközlési hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, továbbá az uniós csatlakozásunkat követően az Európai Bizottság valamint a tagállami nemzeti szabályozó hatóságok. Az egyes szereplők vonatkozásában a törvény együttműködési kötelezettséget ír elő a hatóság számára. A törvénynek az intézményrendszerre vonatkozó szabályai egy a magyar közigazgatásban kevésbé megszokott, de más európai országokban bevált új szervezeti modellt állítanak fel: a hatóság testületi vezetés alatt álló egységes szerv lett. A hatóságon belül a piacra jelentősen kiható, a piaci működést alapvetően befolyásoló feladatokat a tanács, míg a klasszikus hatósági feladatokat a hivatal végzi. Az új közösségi szabályozási keretrendszer implementálása révén a hatóság legfontosabb feladata a hazai ágazati piac elemzése; annak vizsgálata, hogy melyek a hazánkban meghatározó piacok és azokon megfelelően érvényesül-e a verseny. Amennyiben nem, melyek a jelentős

piaci erővel rendelkező szereplők, amelyekre a verseny torzulásával és a piaci szereplő konkrét helyzetével arányos, a verseny érvényesüléséhez szükséges mértékű, a törvényben meghatározott kötelezettségeket elő kell írni. Ezt a hónapokig tartó eljárás-sorozatot a hatóság évente köteles elvégezni, és a tagállami kereskedelemre gyakorolt hatás függvényében egyeztetnie kell az Európai Bizottsággal és a tagállami nemzeti szabályozó hatóságokkal is. Ez a feladat uniós tagsággal járó kötelezettség, amely jelentősége és bonyolultsága révén nagy kihívást jelent majd a hatóság számára. Az új szabályozás biztosítja mindazokat az eszközöket, amelyek igénybevételével a hatóság szükség esetén beavatkozhat a piaci szereplők magatartásába. A törvény hatóságra vonatkozó rendelkezései megfelelnek a közösségi előírásoknak is, és a hazai jogrendszerhez is illeszkednek. Az elszigetelt, széttöredezett szervezet helyett egyetlen egységes szerv, a Nemzeti Hírközlési Hatóság látja el az ágazati piacigazgatási feladatokat.

Budapest, 2004. január