A zálogjog alapítása a dologi jogok szerzésének rendszerében

Szerző: Dr. Gárdos István - Dr. Csimazia Norbert

letöltés

Polgári Jogi Kodifikáció, 2007/1. 26-36. o.

A zálogjog alapítása a dologi jogok szerzésének rendszerében

– Válasz Lohn Balázs: Az absztrakció jogintézménye,
különös tekintettel a zálogjogra c. cikkére –

Problémafelvetés

2006. május 26-án az Igazságügyi Minisztérium közzétette az új Polgári Törvénykönyv Javaslata Dologi Jogi Könyvének indokolt normaszöveg-tervezetét (a továbbiakban: Javaslat). A tervezet zálogjogi részével kapcsolatos első hozzászólás a Polgári Jogi Kodifikáció 2006. évi 3. számában, Lohn Balázs tollából jelent meg. Lohn Balázs a tervezetnek a zálogjog alapítására vonatkozó szabályait vette vizsgálat alá, ezekkel kapcsolatban fogalmazta meg észrevételeit, kritikáját. Lohn helyteleníti a tervezet azon javaslatát, amely szerint a zálogjog alapítását absztrakt, azaz jogcímtől függetlenített dologi jogi rendelkező ügyletként célszerű szabályozni.

A cikk főbb állításai a következők: 1. A dologi biztosítékok alapítása, a „dologi biztosítékadás” ügyleti struktúrája szükségszerűen három elemből áll, három lépcsőt foglal magában: alapügylet (például kölcsönszerződés), kötelező ügylet (a biztosítéki jog alapítására történő kötelezettségvállalás, biztosítéki szerződés), rendelkező ügylet (a biztosítéki jogot megalapító ügylet). 2. Az alapügylet és a rendelkező ügylet közötti viszony elvileg lehet járulékos vagy nem járulékos, a kötelező ügylet és a rendelkező ügylet közötti viszony elvileg lehet jogcímes (kauzális) vagy jogcímtől függetlenített (absztrakt). 3. A kötelező ügyletek jogcíme három típus valamelyikébe tartozhat: causa acquirendi (egy juttatás megszerzése), causa solvendi (egy vállalt kötelezettség teljesítése) vagy causa donandi (ingyenes juttatás), e háromféle causa numerus clausust alkot; a rendelkező ügylet causája ettől eltérően csak causa solvendi lehet, a rendelkező ügylet fogalmilag csak egy korábban vállalt kötelezettség teljesítése céljából jöhet létre. 4.A hatályos Ptk. zálogjogi szabályaiban egyértelműen, világosan elkülönül az absztrakt kötelező ügylet – ti. a zálogjog alapítására irányuló, jogcímtől függetlenített kötelezettségvállalás: a zálogszerződés – és a jogcímes rendelkező ügylet, ahol ez utóbbi ügylet jogcíme a zálogszerződés teljesítése (causa solvendi). 5. Az absztrakt rendelkező ügylet idegen a magyar jogrendszertől, szokatlan lenne kizárólag a zálogjog esetében eltekinteni a jogcímesség követelményétől, a zálogjog alapításának absztrakt dologi ügyletként való kialakítása egyoldalúan előnyös lenne a hitelezőnek.

Mindenekelőtt meg kell jegyeznünk, hogy mind a Javaslat, mind Lohn Balázs cikke olyan fogalmi apparátussal, olyan vonatkoztatási rendszerrel dolgozik, amely a Polgári Törvénykönyv hatályba lépése előtti jogunkban jogászok körében általánosan ismert és elfogadott Gemeingutnak számított, mai jogi oktatásunkban, jogirodalmunkban és különösen a jogászi köztudatban azonban a feledés homálya borítja. A juttatás, a kötelező és a rendelkező ügylet, utóbbi kategórián belül különösen a dologi jogi rendelkező ügylet, továbbá a dologi szerződés fogalma ezért feltétlenül értelmezésre szorul. A jogcím (causa), illetve a jogcímtől való elvonatkoztatás, a jogügylet érvényességének a jogcímtől való függetlenítése (absztrakció) mai jogirodalmunkban, illetve a mai jogászi köztudatban is élő fogalmak, azonban értelmezésük, a nekik tulajdonított jelentés már korántsem tekinthető egységesnek. Lohn Balázs cikkének első része e fogalmak bemutatását, jelentésük tisztázását tűzi ki célul. Válaszunk megköveteli e fogalmi tisztázás pontosítását és ennek során a zálogjog alapításán túl az egyéb dologi jogi rendelkező ügyletekre, mindenekelőtt a tulajdonátruházásra is tekintettel kell lennünk, hiszen a zálogjog alapítására vonatkozó szabályozásnak az új polgári jogi kódexben illeszkednie kell a többi dologi joggal kapcsolatos rendelkező ügyletek rendszerébe. Ezen felül, fel szeretnénk használni ezt az alkalmat arra is, hogy – a vita szorosan vett tárgyán túl – érveljünk amellett, hogy az új kódexben a dologi jogi ügyletek hangsúlyosabban jelenjenek meg, helyük és szerepük tisztázódjék.

Első oldal
Előző oldal
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
Következő oldal
Utolsó oldal