A csődtörvény módosítása I.

Szerző: Dr. Gárdos István - Dr. Puskás Zoltán

letöltés

Napi Gazdaság, 2004/augusztus

Az Európai Unió másik tagállamában megindult fizetésképtelenségi eljárás felszámolója kérheti, hogy a magyar bíróság rendelje el a másik tagállamban hozott, eljárásindító határozat lényeges tartalmának Cégközlönyben történő közzétételét. A közzétételnek meg kell jelölnie többek között a fizetésképtelenségi főeljárásban kijelölt felszámolót, illetve azt, hogy az eljárás fő vagy területi eljárás. Ha az adósnak, aki ellen fizetésképtelenségi eljárás szabályai szerint az Európai Unió más tagállamában főeljárás indult, Magyarországon ingatlan vagyona vagy egyéb, közhitelű nyilvántartásba bejegyzett vagyona vagy telephelye van, a főeljárás során kijelölt felszámoló köteles kérni, hogy a bíróság rendelje el a főeljárást megindító határozat tényének bejegyzését az ingatlan-nyilvántartásba, illetve egyéb közhitelű nyilvántartásba. A felszámoló felel az ennek elmulasztásával okozott kárért.

Az előzőeken túl, a csődtörvény módosítása új intézményként bevezette az ideiglenes vagyonfelügyelőt. A hitelező a felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy azt követően a felszámolás kezdő időpontjáig kezdeményezheti, hogy a bíróság az adós gazdálkodásának felügyeletére a felszámolói névjegyzékből ideiglenes vagyonfelügyelőt rendeljen ki. A vagyonfelügyelő kirendelése biztosítási intézkedés, amelynek célja, hogy az adós vagyonának illegális csökkentését vagy eltüntetését megakadályozza az alatt az időszak alatt, amíg a bíróság a fizetésképtelenség kérdésében jogerős döntést hoz. A bíróság intézkedésének feltétele, hogy a kérelmet előterjesztő hitelező valószínűsítse, hogy követelésének későbbi kielégítése veszélyben van, a követelését közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolja, és az ideiglenes vagyonfelügyelő tevékenységének finanszírozása biztosítva legyen. Ez utóbbi érdekében, a hitelezőnek jogi személyiség nélküli adós esetén 150.000 forintot, jogi személyiséggel rendelkező adós esetén 300.000 forintot kell előlegeznie és bírósági letétbe helyeznie. Ha a felszámolási kérelem megalapozott volt, akkor az ideiglenes vagyonfelügyelő díját az adós viseli. Ha azonban a bíróság a felszámolási eljárást fizetésképtelenség hiányában megszünteti, akkor az ideiglenes vagyonfelügyelő tevékenységét kérő hitelező viseli ennek költségeit. Azt követően, hogy az ideiglenes vagyonfelügyelő megkezdi tevékenységét, az adós cég vezetője a cég vagyonával kapcsolatban csak az ideiglenes vagyonfelügyelő hozzájárulásával köthet szerződést vagy tehet más jognyilatkozatot, ideértve a már létrejött szerződés alapján az adós részéről történő teljesítést is. Az ideiglenes vagyonfelügyelő tevékenysége azonban nem sértheti az adós üzleti szempontból rendes gazdálkodását és működését, ezért csak olyan ügylet esetén tagadhatja meg a hozzájárulását, amely megkötése esetén megtámadható lenne.

Budapest, 2004. augusztus

1 2
Következő oldal
Utolsó oldal

Cikkek

Cikkek