A biztosítékok sorsa az engedményezés során

Szerző: Dr. Tomori Erika - Dr. Szalay Fruzsina

letöltés

A biztosítékok sorsa az engedményezés során

A faktorcégek, illetve a faktorálási tevékenység és a követelésvásárlás egyre szélesebb körű elterjedése indokolttá teszi ennek a tevékenységnek, illetve polgári jogi alapjának, az engedményezés szabályainak és jogkövetkezményeinek pontos ismeretét. Sajnálatos módon a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) nem válaszol meg minden felmerülő kérdést, így többek között nem egyértelmű az sem, hogy egy követelés átruházása esetén mi történik a követelés biztosítékaival, így az óvadékkal, emiatt ezeknek a kérdéseknek a szerződési rendezése elkerülhetetlen. A Gárdos, Füredi, Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda munkatársai az engedményezett követelések biztosítékainak sorsát elemzik.

A Ptk. szerint "az engedményezéssel az engedményes a régi jogosult helyébe lép, és átszállnak rá a követelést biztosító zálogjogból és kezességből eredő jogok is" (Ptk. 329.§). A fenti mondat egyszerű nyelvtani értelmezése során felmerül a kérdés, mi lehet a jelentősége az "is" szócskának? Csupán példálózó felsorolásról van szó, vagy esetleg egy törvényszerkesztői nyelvtani pontatlansággal állunk szemben? Mi lesz tehát a jogi sorsa a többi szerződést biztosító mellékkötelezettségeknek, azaz átszáll-e az engedményezéssel a foglaló, a kötbér, a jótállás, a bankgarancia, a jogvesztés kikötése és az óvadék is?

A faktorcégek és a követelésvásárlás esetében az engedményezés tárgya jellemző módon pénzkövetelés, így annak lehetséges biztosítékaiként a gyakorlatban a zálogjog, a kezesség, illetve az óvadék jöhet szóba. (Idesorolhatnánk még a bankgaranciát is, de annak speciális helyzete miatt - mivel az tulajdonképpen nem biztosíték, hanem önálló kötelezettségvállalás - jelen esetben ezzel nem foglalkozunk.)

A zálogjog és a kezesség esetében a helyzet egyértelműnek tűnik, mivel a Ptk. kifejezetten rendelkezik ezen biztosítékoknak a főköveteléssel együtt történő átszállásáról. Az engedményezési szerződésben tehát a zálogjogról és a kezességről nem kell külön rendelkezni, azok a törvény erejénél fogva szállnak át az engedményezőről az engedményesre (az ügyfélről a faktorcégre). Kérdések természetesen ilyenkor is felmerülhetnek, de a bírói gyakorlat igyekszik a felmerülő problémákat megnyugtatóan rendezni.

Az óvadék esetében azonban nem egyértelmű, hogy arról a jogalkotó egyszerűen megfeledkezett, vagy tudatosan zárta ki azon biztosítékok köréből, melyek az engedményezés során automatikusan átszállnak az engedményesre.

A Legfelsőbb Bíróság ezzel kapcsolatban egyik eseti döntésében azt mondta ki, hogy a Ptk. helyes értelmezése szerint a követeléssel együtt minden olyan szerződést biztosító mellékkötelezettség átszáll, amelyet a főkötelezettség adósa maga vállalt. Ezen túl természetesen átszáll az a zálogjog vagy kezesség is, amelyet akár az adós, akár a jogügyleten kívülálló harmadik személy nyújtott. Ez azt jelentené, hogy annak a követelésnek az engedményezése esetén, amelynek biztosítására a követelés adósa maga nyújtja az óvadékot, az - járulékos jellegénél fogva - a követelés mindenkori jogosultja javára fog fedezetként szolgálni.

Első oldal
Előző oldal
1 2
Következő oldal
Utolsó oldal